Ildikó Vincze Németh
vállalkozó
“Azért jelentkeztem a tréningre, mert a munkahelyemen voltak visszatérő gondjaim (állandó frusztráció, türelmetlen voltam a kollégákkal, gyakran konfrontálódtam velük stb.), plusz én idegen (új) társaságban időnként nagyon szoktam feszengeni. Szerettem volna rálátni, hogy egyrészt mi lehet az ok, másrészt, hogy hogyan lehetne megoldani ezeket.”
1. Miért jelentkeztél erre a tréningre? Mi volt a motivációd?
Azért, mert a munkahelyemen voltak visszatérő gondjaim (állandó frusztráció, türelmetlen voltam a kollégákkal, gyakran konfrontálódtam velük stb.), plusz én idegen (új) társaságban időnként nagyon szoktam feszengeni. Szerettem volna rálátni, hogy egyrészt mi lehet az ok, másrészt, hogy hogyan lehetne megoldani ezeket.
2. Hogy érezted magad a tréning alatt? Mi volt a tapasztalatod? Mit tanultál?
Én a tréninget kísérleti terepnek használtam, vagyis a problémás dolgaimat vittem be, mert amúgy azt tudom, hogy ha “jól” akarok viselkedni, azt hogy kell és arra nem volt szükségem, hogy azt gyakoroljam. Kíváncsi voltam pl., hogy ha kizárólag igazat mondok, abból mi sül ki: ha pl. nem teszek úgy, mintha érdekelne a többi ember neve a tréning elején és ki is mondom, hogy nem érdekel; ha mindig elmondom, ha valami zavar; ha nem érdekel az aktuális beszélgetés és másról szeretnék beszélni; ha szeretnék kávét inni a teremben annak ellenére, hogy ez nem volt ott előzőleg szokás; vagy ha egy-egy gyakorlat után érdekel, hogy ahhoz képest, amit én gondoltam arról, hogy a többiek miért pontoztak úgy, ahogy, mit mondanak a többiek ugyanerre a kérdésre részletesen. Az utóbbi kérdés jó-párszor feltettem és azt hiszem, ebből tanultam a tréningen a legtöbbet: volt olyan viselkedésem, amiről kiderült, hogy teljesen másként csapódik le másoknál, mint ahogy én azt gondoltam magamban.
3. Hogyan hasznosítod a tanultakat a mindennapi magán- illetve professzionális életedben?
Professzionális: ott hagytam a munkahelyemet, mert végülis azt hiszem, hogy a viselkedésem abban a környezetben adekvát volt a legtöbb esetben. A tréning megerősített abban, hogy lássam, hogy nem magamtól vagyok olyan frusztrált, hanem bőven van oka.
Magánélet: igyekszem tudatosan új társaságokba menni, hogy gyakoroljam a dolgot – ebben nagyon jó támpont volt ez a csoport. Pl. most már tudom magamról, hogy én kifejezetten egy szabályformáló alkat (újakat alkotok spontán és felrúgok régieket, amik már nem adekvátak) vagyok és attól, hogy ez tudatosult a tréningen, már nem feszélyez új társaságban sem.
4. Kiknek ajánlod a tréninget? Miért ajánlod?
Igazából én mindenkinek nagyon szívesen ajánlanám, több okból is:
1) pályakezdőkkel (gyakornokokkal, ösztöndíjasokkal, vagy a szervezetbe máshonnan kerülő új emberekkel) állandó probléma (volt – az előző munkahelyemen), hogy nem érzékelik azt a társas teret, amibe csöppennek és a visszajelzéseket sem észlelik arról, hogy hol a helyük és hogy hogyan lenne érdemes viselkedniük ahhoz, hogy a régi kollégák jóindulatát elnyerjék. Ez a tréning ebben nagy segítséget adhat.
2) Vezetőkkel meg szintén ugyanez a gond: hogy gyakran mintha nem érzékelnék, milyen hatással vannak ténylegesen a csoportra: milyen folyamatokat erősítenek a viselkedésükkel és milyeneket zárnak le. A csapat sikerességéhez nagyban hozzájárulna, ha nekik is lenne érzékük és fogékonyságuk ahhoz, hogy a saját tényleges szerepüket, hatásukat észleljék, és tudatosak legyenek ebben, mert ezzel a társaság hatékonysága (meg az atmoszféra is) jelentősen javulhatna.
5. Mi a foglalkozásod?
A tréning idején (2008) köztisztviselő voltam, most a saját vállalkozásom felépítését kezdem Belgiumban.
(2008)